Gekko Földe

Minden ami hüllő :)

 

Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít.

MENÜ

Ázsiai laposfarkú gekkó (Cosymbotus platyurus, Scheider 1792)

 

Az Ázsiai laposfarkú gekkó (Cosymbotus platyurus, Scheider 1792) bár alkalmazkodóképességének köszönhetően az egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkezik, főként éjszakai életmódja, színezete és a vadbefogás „jótékony” hatása miatt nem tartozik a legkedveltebb terráriumban tartott gekkófajok közé. Ennek ellenére egyszerű tartása, bohókás mozgása miatt bátran ajánlható minden kezdő terraristának, aki szeretne megismerkedni a gekkótartás örömeivel.

Földrajzi elterjedése: A faj széles körben elterjedt Ázsiában, úgymint India (Darjeeling, Sikkim), Nikobár-szigetek, Nepál, Bután, Kína (Guangdong, SE Xizang = Tibet), Srí Lanka, Taiwan (?), Thaiföld, Malajzia (Pulau Tioman, Sabah), Burma (= Mianmar), Vietnam, Kambodzsa, Pápua Új-Guinea (?), Fülöp-szigetek (Palawan, Calamian-szigetek, Panay, Luzon, Bohol, Cebu), Indonézia (Szumátra, Jáva, Celebesz, Lombok, Sumbawa, Flores, Borneó, Komodó), Maláj-félsziget (Sabah, Sarawak), valamint az USA (Florida), ahol az elszökött kedvtelésből tartott, és hajóval behurcolt állatok elszaporodtak.

Cosymbotus platyurus felnőtt nőstény

Leírás: A C. platyurus teste lapított, a fülektől kiindulva a test mindkét oldalán bőrredők húzódnak végig, e redők miatt azt gondolhatja a szemlélő, hogy egy kis termetű Repülőgekkót (Ptychozoon kuhli) lát. A farok lapos, nyílhegy alakú. Tapadókorongos lábaik segítségével nagy sebességgel képesek közlekedni bármilyen felületen. Színezetük a test hasoldali részének halvány citromsárga árnyalatát kivéve egységesen márványos mintázatú, amely a homokszíntől a rozsdabarnás árnyalatokig terjedhet. A kifejlett állatok mérete 9-13 cm, amely körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a test és a farok között. A felnőtt egyedek könnyen megkülönböztethetők mind a testalkat (a hímek nyúlánkabb, a nőstények tömzsibb felépítésűek), mind a hímek jól elkülöníthető 34-36 darab femorális pórusa alapján. A C. platyurus átlagos életkora 5-6 év.

Terrárium: A terrárium lényeges eleme a háttér, amit előszeretettel használnak, ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor néhány beállított faággal vagy kéregdarabbal optimális életteret biztosíthatunk számukra. Talajként megfelelő a homok és vegyszermentes virágföld keveréke. Előszeretettel használják a talajon elhelyezett berendezési tárgyakat (pl. fakérget) búvóhelyként, így lehetőség szerint ezt is biztosítsunk számukra. A terrárium optimális mérete egy pár esetében 40x30x60 centiméter.

Cosymbotus platyurus terrárium

Tartás: Tartásuk viszonylag egyszerűnek mondható. Táplálékként légyméretű tücsök, apró csótány, légy, lisztkukac egyaránt adható, de igénytelenségük ellenére szükséges a takarmányállatok vitaminporral való beszórása. Alacsonyabb (50-60%) páratartalom esetén érdemes a terráriumba itatótálat elhelyezni, bár elsősorban a terrárium faláról nyalogatják le a vízcseppeket, amelyet napi rendszerességgel be kell permetezni. A C. platyurus leginkább éjszakai állat, ezért világítás szempontjából megfelelő bármilyen spot vagy neon lámpa, UV fényre az életmódjából kifolyólag nincs szüksége. A terrárium nappali hőmérséklete 21 - 31 °C, éjszaka 17 - 26 °C lehet. Több egyed tartása esetén figyelembe kell venni, hogy a hím egyedek erősen rivalizálnak egymással. Mentalitásukat tekintve félénk állatok, az etetés-itatás során leginkább elrejtőznek, de figyelembe kell venni, hogy mozgásuk rendszerint gyors, kirobbanó, ezért a terrárium nyitott ajtaján könnyen kiszökhetnek.

Szaporítás: Szaporításuk kezdők számára sem jelent komoly kihívást, mivel a faj igénytelensége miatt „extrémnek” mondható körülmények között is sikeres lehet. Saját példát említve, az ajándékba kapott (helyesebben szólva állatkereskedésből megmentve hozzám került) C. platyurus párt 2-3 hónapig egy körülbelül 30x30x30 cm méretű terráriumban helyeztem el ideiglenesen, amely berendezését tekintve összességében egy a hátsó falnak döntött fakéregből, kókuszrost talajból és egy vizes tálkából állt. A kezdetekben sovány állatok, a rendszeresen vitaminozott eleségnek köszönhetően hamar lábra kaptak, így nemsokára hallható lett a felnőtt hímekre jellemző területjelző „tak-tak-tak-tak” hang, majd a megérkezés után 1,5 hónappal az első pár tojást is sikeresen lerakta a nőstény.

Cosymbotus platyurus tojások

Az optimális tenyészcsapat 1 hímből és 3-4 nőstényből tevődik össze. A nőstények teleltetés nélkül is 4-8 hetente rakhatnak tojást, ám érdemes évente 1-2 hónapos szünetet beiktatni számukra.

Kemény, meszes héjú, körülbelül 1 centiméter átmérőjű tojásaikat rendszerint próbálják rejtett helyre lerakni, amely nálam minden esetben a talajszinten történt, általában egy fakéreg alatt a talajban elásva. Jellemző rájuk, hogy tojásaikat esetlegesen hozzáragasztják valamihez, ami nem feltétlenül észrevehető, ezért mielőtt a tojásokat eltávolítanánk, érdemes érzéssel egy nagyon picit megmozdítani. A tojásokat méretük miatt legegyszerűbben egy teás- vagy kávéskanál segítségével lehet eltávolítani. Megfigyelésem alapján a hím úgymond „őrzi” a tojásokat, éjszakai életmódjuk ellenére ilyenkor rendszerint megfigyelhető amint a tojások közelében tartózkodva szemmel kíséri a terráriumban vagy a környékén történő dolgokat.

A körülbelül 3 cm nagyságú utódok kikelése 24-31 °C (optimálisan 26-28 °C) hőmérsékleten 55-80 nap után történik meg. A jobb kelési arány eléréséhez érdemes a keltetőben 90% körüli páratartalmat biztosítani.

Mint más fajoknál is, az egyedek nemét nagyban meghatározza a keltetés során alkalmazott hőmérséklet. Alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb százalékban nőstény, míg magasabban hőmérsékleten hím neműek lehetnek a kikelő utódok.

Cosymbotus platyurus növendék

Utódok felnevelése: Az utódok felnevelése viszonylag könnyűnek mondható, eltekintve attól, hogy a 3 centiméteres bébik nem éppen a legkönnyebben kezelhető nagyságúak. Saját tapasztalataim alapján a kis gekkókat, műanyag (10x10x10 cm) dobozokban egyenként elhelyezve egyszerűen és praktikusan lehet nevelni. A doboz aljára homokkal elkevert vegyszermentes virágföldet rakhatunk, valamint fakérget vagy néhány vékony ágat búvóhelyként, illetve a mászó felület növelése érdekében. Táplálékként hangyaméretű tücsök, muslica adható nekik, amit rendszeresen vitaminporral szórunk be. Nálam az apró méretű lisztkukac eleségként nem vált be náluk. Megfelelő vízellátásról gondoskodni a doboz naponta történő finom bespiccelésével lehet, az itatótál az utódok méretei miatt veszélyes lehet.

Taxonómia:
Stellio platyurus Scheider, 1792: 30
Lacerta Schneideriana Shaw,1802: 1278 (nom. subst.)
Lacerta tjitja Ljungh, 1804
Gekko platyurus Merrem, 1820
Hemidactylus platyurus - FITZINGER 1826
G[ecko] marginatus CUVIER 1829: 54
Hemidactylus Marginatus GRAY (in GRIFFITH & PIDGEON) 1831
Lomatodactylus (Hemidactylus) platyurus - VAN DER HOEVEN 1833
Gecko platycaudus SCHINZ (partim) 1834
Platyurus marginatus - OKEN 1836
Hemidactylus Marginatus — DUMÉRIL & BIBRON 1836: 370
Gecko marginatus - DUVERNOY (in CUVIER) 1839
Hoplopodion (Cosymbotus) platyurus - FITZINGER 1843
Platyurus Schneiderianus - GRAY 1845
Hemidactylus marginatus - BLEEKER 1857
Crossurus platyurus - GIRARD 1858
Nycteridium schneideri — GÜNTHER 1864: 111 (érvénytelen javítás)
Cosymbotus platyurus - STEINDACHNER 1867
Nycteridium platyurus - THEOBALD 1868
Nycteridium Schneideri - JERDON 1870
Nycteridium himalayanum ANDERSON 1871
Hemidactylus platyurus — BOULENGER 1885: 143
Hemidactylus nepalensis ANNANDALE 1907
Cosymbotus platyurus — STEJNEGER 1907: 178
Hemidactylus platyurus — DE ROOIJ 1915: 34
Platyurus platyurus - SMITH 1935
Cosymbotus platyurus — LOVERIDGE 1948
Gehyra platyurua - DERANIYAGALA 1953
Cosymbotus platyurus — KLUGE 1993
Cosymbotus platyurus — MANTHEY & GROSSMANN 1997: 217
Cosymbotus platyurus — COX et al. 1998: 80
Hemidactylus platyurus — CARRANZA & ARNOLD 2006
Cosymbotus platyurus — TER BORG 2007

Asztali nézet