Gekko Földe

Minden ami hüllő :)

 

Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít.

MENÜ

Fali gekkó 

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?
Fali gekkó


Státusz
••••••• Nem veszélyeztetett •••••••

Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Gekkóalakúak (Gekkota)
Család: Gekkófélék (Gekkonidae)
Alcsalád: Valódi gekkók (Gekkoninae)
Nem: Tarentola
Faj: T. mauritanica
Tudományos név
Tarentola mauritanica
(Linnaeus, 1758)

A fali gekkó (Tarentola mauritanica) a hüllők (Reptilia) osztályába a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a gekkófélék (Gekkonidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

  • 1 Elterjedése
  • 2 Megjelenése
  • 3 Alfajai
  • 4 Életmódja
  • 5 Szinonímák
  • 6 Forrás

Elterjedése

A Földközi-tenger majdnem teljes partvonalán előfordul, kivételt csak az Adria part képez. Észak-Afrikában élnek legnagyobb populációi, Egyiptomban kevésbé gyakori mert nagyobb rokona a gyűrűs gekkó (Tarentola annulari) a domináns.[1] Nyugat-Ázsia fanunájából hiányzik ez a faj.

Megjelenése

Alfajtól függően 12-20 centiméter a testhosszuk, ennek kb. 2/5 része a farok. Színezetük élettér és alfaj függvényében változik. Hasi oldalát mindig világos, sima pikkelyek borítják, felső teste a világos sárgásszürkétől a szürkén, barnán és feketésbarnán át egészen a fénytelen feketéig változó, hol csíkozott, hol többé-kevésbé homogén, az élettérhez igazodik. A tarkó,nyaki részen indul a test tengelyével párhuzamosan 10 szemölcs sor, ebből kettő a mellső lábaknál véget ér. A testet 4, a farok részt 3 sötétebb csík keresztezi.[2]

Portré
Sötétebb színezetű fiatal egyed

Alfajai

  • Tarentola mauritanica fascicularis - Daudin, 1802[3]
  • Tarentola mauritanica juliae - Joger, 1984[4]
  • Tarentola mauritanica mauritanica - Linnaeus, 1758[4]
  • Tarentola mauritanica pallida - Geniez et al. 1999[5]

Életmódja

Éjjel aktív, de gyakran látni öket napozni. Gyors mozgású hüllők, de zsákmányukat nem cserkelik, hanem "bevárják".[6] Lábujjaik végén található harántlemezeikkel akár a plafonon is képesek futni (ez a kisebb, fiatal egyedekre jellemző, a kifejlett példányok túl súlyosak). Kedvelik az emberi környezetet, gyakran látni éjszaka, kültéri világítások közelében.[7] Ha az ember megfogja vagy kézbe veszi ritkán dobja le farkát, támadóját mindig, próbálja megharapni. Harapása erős, apró hegyes fogai vannak, gyakran szájzárat kap, ilyenkor csak az idő vagy a hidegvíz segít. Tápláléka kisebb hüllőkből, rovarokból, sáskákból és lepkékből áll.

Szinonímák

  • Lacerta mauritanica LINNAEUS 1758: 202
  • Gecko stellio MERREM 1820: 43
  • Gecko fascicularis GERVAIS 1836
  • Tarentola mauritanica — GRAY 1845
  • Tarentola mauritanica — BOULENGER 1885: 196
  • Tarentola saharae [DOUMERGUE 1899]
  • Platydactylus mauritanicus — BÖTTGER 1873
  • Tarentola mauritanica — ENGELMANN et al 1993
  • Tarentola mauritanica — SCHLEICH, KÄSTLE & KABISCH 1996: 273
  • Tarentola (Tarentola) mauritanica — RÖSLER 2000: 116
  • Tarentola mauritanica mauritanica (LINNAEUS 1758)
  • Gecko muricatus LAURENTI 1768: 44
  • Platydactylus muralis DUMÉRIL & BIBRON 1836: 319 (nom. subst. pro L. maur.)
  • Platydactylus facetanus STRAUCH 1862: 22
  • Tarentola mauritanica subvar. atlantica DOUMERGUE 1899: 513
  • Tarentola mauritanica subvar. lissoide DOUMERGUE 1899: 515
  • Tarentola tuberculata ROSEN 1905: 130
  • Tarentola mauritanica mauritanica — WERMUTH 1965: 180
Asztali nézet