Fali gekkó

Státusz

••••••• Nem veszélyeztetett •••••••

Rendszertani besorolás

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Hüllők (Reptilia)
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend:	Gyíkok (Sauria)
Alrendág:	Gekkóalakúak (Gekkota)
Család:	Gekkófélék (Gekkonidae)
Alcsalád:	Valódi gekkók (Gekkoninae)
Nem:	Tarentola
Faj:	T. mauritanica

Tudományos név

Tarentola mauritanica

(Linnaeus, 1758)

A fali gekkó (Tarentola mauritanica) a hüllők (Reptilia) osztályába a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a gekkófélék (Gekkonidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

1 Elterjedése
2 Megjelenése
3 Alfajai
4 Életmódja
5 Szinonímák
6 Forrás

Elterjedése

A Földközi-tenger majdnem teljes partvonalán előfordul, kivételt csak az Adria part képez. Észak-Afrikában élnek legnagyobb populációi, Egyiptomban kevésbé gyakori mert nagyobb rokona a gyűrűs gekkó (Tarentola annulari) a domináns.^[1] Nyugat-Ázsia fanunájából hiányzik ez a faj.

Megjelenése

Alfajtól függően 12-20 centiméter a testhosszuk, ennek kb. 2/5 része a farok. Színezetük élettér és alfaj függvényében változik. Hasi oldalát mindig világos, sima pikkelyek borítják, felső teste a világos sárgásszürkétől a szürkén, barnán és feketésbarnán át egészen a fénytelen feketéig változó, hol csíkozott, hol többé-kevésbé homogén, az élettérhez igazodik. A tarkó,nyaki részen indul a test tengelyével párhuzamosan 10 szemölcs sor, ebből kettő a mellső lábaknál véget ér. A testet 4, a farok részt 3 sötétebb csík keresztezi.^[2]

Portré

Sötétebb színezetű fiatal egyed

Alfajai

Tarentola mauritanica fascicularis - Daudin, 1802^[3]
Tarentola mauritanica juliae - Joger, 1984^[4]
Tarentola mauritanica mauritanica - Linnaeus, 1758^[4]
Tarentola mauritanica pallida - Geniez et al. 1999^[5]

Életmódja

Éjjel aktív, de gyakran látni öket napozni. Gyors mozgású hüllők, de zsákmányukat nem cserkelik, hanem "bevárják".^[6] Lábujjaik végén található harántlemezeikkel akár a plafonon is képesek futni (ez a kisebb, fiatal egyedekre jellemző, a kifejlett példányok túl súlyosak). Kedvelik az emberi környezetet, gyakran látni éjszaka, kültéri világítások közelében.^[7] Ha az ember megfogja vagy kézbe veszi ritkán dobja le farkát, támadóját mindig, próbálja megharapni. Harapása erős, apró hegyes fogai vannak, gyakran szájzárat kap, ilyenkor csak az idő vagy a hidegvíz segít. Tápláléka kisebb hüllőkből, rovarokból, sáskákból és lepkékből áll.

Szinonímák

Lacerta mauritanica LINNAEUS 1758: 202
Gecko stellio MERREM 1820: 43
Gecko fascicularis GERVAIS 1836
Tarentola mauritanica — GRAY 1845
Tarentola mauritanica — BOULENGER 1885: 196
Tarentola saharae [DOUMERGUE 1899]
Platydactylus mauritanicus — BÖTTGER 1873
Tarentola mauritanica — ENGELMANN et al 1993
Tarentola mauritanica — SCHLEICH, KÄSTLE & KABISCH 1996: 273
Tarentola (Tarentola) mauritanica — RÖSLER 2000: 116
Tarentola mauritanica mauritanica (LINNAEUS 1758)
Gecko muricatus LAURENTI 1768: 44
Platydactylus muralis DUMÉRIL & BIBRON 1836: 319 (nom. subst. pro L. maur.)
Platydactylus facetanus STRAUCH 1862: 22
Tarentola mauritanica subvar. atlantica DOUMERGUE 1899: 513
Tarentola mauritanica subvar. lissoide DOUMERGUE 1899: 515
Tarentola tuberculata ROSEN 1905: 130
Tarentola mauritanica mauritanica — WERMUTH 1965: 180